A részmunkaidős foglalkoztatás láthatóan válságeszközzé vált. A válság óta Magyarországon számottevően nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, de a növekedés szinte teljes egészében alulfoglalkoztatottakhoz köthető, 2013-ban 92 ezren úgy dolgoznak részidőben, hogy szívesebben dolgoznának többet, de nincs rá módjuk.

Európában több országban hasonló folyamatot látunk, az EU-n belül összességében közel tízmillióra tehető az alulfoglalkoztatott részidősök száma. 

A 15-74 évesek közül összesen 216 millióan dolgoztak az Európai Unió országaiban 2013-ban, 26 millióan voltak munkanélküliek és 137 millióan inaktívak voltak (utóbbiba tartoznak többek között a tanulók, nyugdíjasok, rokkantak, gyeden/gyesen lévők, de a reménytelen, vagy épp rendelkezésre nem álló munkanélküliek is). Minden ötödik foglalkoztatott részmunkaidősként dolgozott tavaly, ám a 43,7 millió részmunkaidősből közel tízmillióan alulfoglalkoztatottnak számítottak, azaz szívesen dolgoztak volna többet, ha lett volna módjuk rá.

Úgy tűnik, a részmunkaidős foglalkoztatás válságeszköz lett, hiszen különösen azokban az országokban magas a kényszer-részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ahol a válság igen erőteljes alkalmazkodást kívánt meg. Így például Görögországban és Spanyolországban, de például Magyarországon is. Illetve jellemzően ezekben az országokban a legmagasabb a munkanélküliség is.

A teljes írás a portfolio.hu honlapján olvasható!