2014. okt 02.

A bérajánlás margójára

írta: FSZDL
A bérajánlás margójára

Ezzel a háttéranyaggal megpróbáljuk kontextusba helyezni a 2000 óta eltelt időszak munkaerőpiaci folyamatait és statisztikáit. Minden adat jelen pillanatban publikusan hozzáférhető a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat internetes oldalán. Jelen háttéranyagban vizsgálni fogjuk, hogy hazai illetve EU-viszonylatban hogyan néznek ki a trendek és folyamatok, és milyen kitörési pontokra érdemes koncentrálni.

Uniós viszonyítás:

2013-as Eurostat adatok szerint a munkanélküliségi ráta az EU 27 országában 10,8% míg az eurozóna országaiban átlagosan 12% volt. Magyarországon ez mutató 10,2% volt, ami ugyan az EU átlagához képest alacsony, de még mindig nagyon magas.

munkanélküliségi ráta.jpg

Forrás: Eurostat 2013

A foglalkoztatási ráta 2013-ban az Eurostat adatai szerint az alábbiak szerint alakult. Magyarországon európai összevetésben is alacsony a foglalkoztatottság. Látható hogy a sor végén szerepel hazánk a mediterrán országokkal együtt. Fontos említeni, hogy Lengyelországgal, Szlovákiával szemben hazánk lemaradása foglalkoztatás területén nem szignifikáns, bár a hazai közmunkaprogram a képet jelentősen árnyalja.

foglalkoztatási ráta.jpg

Forrás: Eurostat 2013

Az európai összevetés kapcsán kitérünk még a minimálbérek színvonalára és összevetjük, hol áll hazánk az EU-n belül. Érdemes tudni, hogy nincs mindegyik tagállamban hivatalos, vagy törvényben meghatározott minimálbér, ezért azon országok ahol nincs ilyen, az ábrában nem szerepelnek. Látható, hogy hazánkban a bruttó minimálbér 2013-ban 335 EUR volt. Az alábbi ábra nem mutatja, hogy egyes tagországokban mekkora a bérre rakodó adók és járulékok mértéke, mint ahogy azt sem, hogy milyen szociális transzferre jogosult az, aki minimálbért kap. Arról viszont képet kapunk, hogy a minimálbér szintje érdemben nem befolyásolja egy adott ország versenyképességét. Erre a legjobb példa Portugália és Görögország esete, hiszen Portugáliában magasabb foglalkoztatottság mellett nagyobb a minimálbér, míg Görögország esetében magasabb minimálbér mellett alacsonyabb a foglalkoztatottság mint Magyarországon.

havi minimálbér.jpg

   Forrás: Eurostat 2013

Az az érv, miszerint a minimálbér rontja egy adott ország foglalkoztatási rátáját és versenyképességét, nem igaz.

A hazai folyamatokat és adatokat megvizsgálva a következő kép rajzolódik a szemünk előtt:

2000 és 2013 között hazánkban az átlagos éves pénzromlás üteme 5,5% volt, míg ezen időszakkal párhuzamosan a bruttó minimálbér éves átlagban 12%-kal növekedett, azaz a bruttó minimálbér 6,5%-kal haladta meg a vizsgált időszak alatt a pénzromlás ütemét. Ennél az adatnál sokkal többet mond a minimálbér-konvergencia valamint bruttó-nettó átlagkereset statisztikák.

Átlagkereseti statisztikákat illetően elsőként érdemes megvizsgálni, hogy 2000 és 2013 között a bruttó és nettó átlagkeresetek hogy alakultak. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek átlagosan +7,9%-kal nőttek átlagosan évente, elérve a jelenlegi 230.664 Ft-ot. A nettó átlagkeresetek ugyanezen az időtávon 8,1%-kal nőttek, elérve a jelenlegi 151.085 Ft-ot.

Látható, hogy a különbözet a 7,9% és a 8,1% közötti 20 bázispont a csökkenő adóterhelésnek és a folyamatosan átalakuló adórendszernek tudható be. A bruttó kereseteken lévő adóteher átlagosan 56,4% volt (bruttó/nettó-1). Ez a szám nem tartalmazza a különböző jogcímeken kifizetett adókedvezményeket és jóváírásokat, csak azt mutatja, hogy a bruttó keresetből mennyit vesz el az állam.

adóterhelés.jpg

      Forrás: ksh.hu

Látható, hogy a bruttó átlagkeresetek adóterhelése, a kritikus időszakokat leszámítva trendszerűen csökken. Ez azt jelenti, hogy a jövedelemadó túlsúlyos adórendszer átalakulóban van, és a fogyasztási valamint a vagyoni jellegű adónemek felé tolódik hosszútávon a hangsúly.

A bruttó-nettó reálkereseti index, amely azt mutatja, hogy a bruttó és a nettó átlagkeresetek reálértékének változása hogyan alakult, a következő képet mutatja: átlagosan a 2000-2013 között a bruttó reálkereseti index 2,7% volt, azaz évente ennyivel nőtt a bruttó átlagkeresetek reálértéke, míg a nettóké 2,5% volt.

reálkereseti index.jpg

      Forrás: ksh.hu

2009-2013 között- 2012-t leszámítva –a bruttó reálkeresetek erőteljesebben nőttek, mint a nettó, tehát ezen idő alatt az adóterhelés átmenetileg megnőtt, de 2000 óta a trend - kisebb gyorsulásokat és lassulásokat nem tekintve - töretlenül csökkenő.

Összegzés:

Kijelenthetjük, hogy a lassuló gazdasági növekedés lassuló bérfelzárkózást eredményez és lassuló reálkereset-növekedést, valamint lassuló vásárlóerő-növekedést okoz. Ugyanakkor az is igaz, hogy a minimálbér konvergencia lassú, tehát a bruttó minimálbér-színvonal lassan közelít a bruttó átlagkeresetek szintjéhez, de ez a növekedés a nettó minimálbér esetében a kivezetett adókedvezmények miatt nem jelent meg. A társadalmi stabilitás megköveteli, hogy a nettó minimálbérnek belátható időn belül el kell érnie a vonatkozó létminimum-értékeket, ellenkező esetben a társadalmi különbségek tovább fognak mélyülni.

Bajor Tamás

 

A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi a 2015. évi bértárgyalások mielőbbi megkezdését. Ugyan a költségvetési keretszámok még nem ismertek, de Magyarország miniszterelnöke immár két egymást követő évértékelőjében is kijelentette, hogy Magyarország jobban teljesít, sőt, több fontos gazdasági mutató terén felülmúljuk az Európai Unió átlagát.
A minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók tömegeinek érdekeit jelenleg valószínűleg az szolgálná a legjobban, ha szakítva az elmúlt évek – válság által meghatározott – hagyományaival, amikor az éppen aktuális makrogazdasági mutatók alapján próbáltak a szociális partnerek megállapodni a minimálbér és a szakmai bérminimum összegéről, valamint a bérajánlás mértékéről, a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek megállapodnának egy hároméves felzárkóztató programról. Ennek lényege, hogy 2015-2017 között minden évben úgy emelkedjenek a legalacsonyabb bérek, hogy a ciklus végére a minimálbér összege megegyezzen a létminimum összegével. Ezzel párhuzamosan a bérajánlás mértékéről is célszerű olyan mértékben megállapodni, hogy lassan, de biztosan megkezdődjön a magyarországi bérek felzárkóztatása Európához.

http://www.liganet.hu/page/199/artID/7883/html/cel-a-letminimum.html

Szólj hozzá