2016. feb 02.

Van is béremelés, és nincs is. Alacsony is a munkanélküliség, meg nem is...

írta: FSZDL
Van is béremelés, és nincs is. Alacsony is a munkanélküliség, meg nem is...

A 2016-os adószabályok változását a minimálbér emelkedés mértékének függvényében fogjuk megvizsgálni, és azt, hogy ez mit jelent a munkavállalókra és a munkaerő piacra nézve.

A 2016-os adó kulcsok magánszemélyekre vonatkozóan SZJA 16%-ról 15%-ra és a családi adókedvezmény 10.000 Ft-ról 15.000 Ft-ra nőtt gyermekenként. A minimálbér esetében a bruttó 111.000 Ft nettó 73.815 Ft-ot takar, míg a garantált bérminimum esetében a bruttó összeg 129.000 Ft ami nettó 85.785 Ft. Az átlagbért keresők bruttó 245.500 Ft-ja a 2016-os adószabályok szerint nettó 163.000 Ft.

Ha magát az összes emelkedést nézzük akkor a minimálbér esetében a nettó emelkedése +7,3%, míg a garantált bérminimum esetén is ugyanez az emelkedés (+7,3%). Összefoglalóan el lehet tehát mondani, hogy a minimálbért keresők és a garantált bérminimumot keresők nettó pozíciója +7,3% javult.

Érdemes azonban megnézni az időszaki inflációt -0,1% valamint a nyugdíjas fogyasztói kosarat is. Azért a nyugdíjas kosarat vesszük alapul (+1,6%), mert a két szegmens (nyugdíjasok, minimálbérből élők) fogyasztási szokásai hasonlóak. Ezek figyelembevételével kijelenthetjük, hogy az említett szegmensben +5,7%-os nettó pozíciójavulás történt.

van_is_nincs_is.pngEz az erős pozíciójavulás a minimálbéres szegmensben azt az elképzelést és véleményt tükrözi, ami a sajtóban és különböző elemzésekben is megjelent, miszerint drasztikus béremelésekre van szükség más területeken is. Bár a mai napig hivatalos bérajánlás nem született, ugyanakkor egyes vállalatok a dolgozóik bérét jóval a nettó pozíció javulás mértékét meghaladóan emelték (pl.: Kika +12,3%, Auchan +10%), de összességében mégsem ez volt a jellemző. Azaz egy tripartit bérajánlás továbbra is szükséges és elengedhetetlen igazodási pont ahhoz, hogy a munkáltatók és a munkavállalói érdekképviseletek is igazodjanak hozzá.

Sajnálatos módon a munkaerőpiacon messze nem ilyen pozitív folyamatok zajlanak le, hiszen úgy csökkent a munkanélküliség, hogy valójában nőtt. Mit jelent ez részletesebben?

2015 utolsó negyedévére az egy évvel korábbi 7,1 százalékról 6,2 százalékra mérséklődött a munkanélküliség a 15-74 éves korosztályban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez 280,7 ezer munkanélkülit jelent a korábbi 318,5 ezer után. A részletesebb adatok tükrében azonban már közel sem beszélhetünk ilyen kedvező változásokról. A tavalyi utolsó negyedévben ugyanis 232,3 ezer közmunkás dolgozott Magyarországon, ami közel 6000-rel több az előző negyedévinél és 54,1 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. Sokáig csakis ennek volt köszönhető az, hogy javuló munkaerőpiaci adatokat közölhetett a statisztikai hivatal.

Éppen ezért átmeneti jellegéből is fakadóan, ha a közmunkások létszámával kiegészítjük a munkanélküliekét pontosabb képet is kaphatunk arról, hogy hány olyan magyar munkaképes korú személy van, aki elméletben az elsődleges piacon, a versenyszférában is dolgozhatna. A korrekció után a KSH által közölt 6,2 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatottak közéjük történő visszasorolásával 11,3 százalékra módosul. Ha ugyanis nem lenne közfoglalkoztatás, akkor a statisztika szerinti 280 ezer munkanélküli létszám 513 ezer fős lenne. Sőt, ami még ennél is meglepőbb, hogy a KSH által közölt adatok szerint bár a munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,1 százalékról mérséklődött 6,2 százalékra, a korrigált adatok szerint épp ellenkező irányú folyamat történt, vagyis 11,1 százalékról 11,3 százalékra emelkedett.

Az a paradox helyzet állt tehát elő, hogy az egyik oldalon 11% feletti munkanélküliség van, míg a másik oldalon az emelkedő bérszínvonal ellenére is munkaerőhiány van. Ember vagy kormány legyen a talpán, aki képes ezt a gordiuszi csomót átvágni.

Bajor Tamás

 

Szólj hozzá

infláció adó munkanélküliség minimálbér jövedelem közmunka bérajánlás