A KSH 2013. április 18-án tette közzé a bérekre vonatkozó legfrissebb gyorsjelentését.   A jelentés szerint a nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 2,6 %-kal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. 2013. január–februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 212 500 forintot kerestek. 

Vélemény:

Egy átlagos háztartás / kereső számára a hétköznapokban nem a bruttó bér számít, hanem a reálbér, mert abból veszi meg a kenyeret a boltban, más szóval a munkabérek valós mutatója a reálbér.

Az inflációs hatást a KSH adatok nem jelzik, annak figyelembevételével valós bérnövekedésről 2012 decemberéig nem beszélhetünk - a bérek vásárlóereje nemzetgazdasági szinten gyakorlatilag az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az elmúlt években az egykulcsos (valójában kétkulcsos) adórendszer bevezetése a legalacsonyabb és átlagos jövedelmű csoportok reálbér csökkenésére volt leginkább drasztikus hatással.

Ezt a negatív trendet törte meg az előrejelzések alapján vártnál alacsonyabb, de a reálbérekben ténylegesen kimutatható kismértékű javulás 2013 I. negyedévében (január-február), ami elemzők szerint átmenetinek tekinthető és az alacsonyabb inflációnak (a 2012. decemberi 5 % helyett 2013.februárban 2,8 % volt), csökkenő személyi jövedelemadónak és a bérkompenzációnak tudható be.  A nemzetgazdasági 3,9 százalékos nettó bérnövekedés a januári 3,7 százalékos inflációval számolva 0,2 százalékos reálbér-növekedést jelent (a közfoglalkoztatottak alacsony bére az adatot némileg lefelé torzítja).

A várakozások / előrejelzések szerint amennyiben az infláció hasonlóan alacsony marad, a nettó bérek tényleges emelkedése várhatólag gyorsulni fog (kb. 2 %) 2013-ban.

Főbb tendenciák 2008 óta:

Reálbérek:

A reálbérek az inflációs hatás figyelembevételével a 2013. I. negyedévi javulástól eltekintve 2012-ig:

• nemzetgazdasági szinten csökkentek
• állami szférában csökkenek
• versenyszférában nem csökkentek (a bérdinamika egyes ágazatokban eltérő)

Bérkompenzáció (nominális bruttó keresetek)

A nettó béreket befolyásolják a szja rendszer változásai. A bruttó 216 ezer forint alatti fizetéseknél a 2011-es adóváltozás (szja, járulékok, adójóváírás) nettó fizetéscsökkenést hozott volna.

A nominális bérek[1] 2008 óta közszférában nem emelkedtek à 2007-hez viszonyítva a közszféra reálbérei 2012 elejére 25 %-kal mérséklődtek.[2]

 Lényegében:

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy részére 2012. januártól havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére, a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. 2012. januárban a költségvetésben a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka átlagosan 10,3 ezer forintot kapott ezen a címen, 2013. januárban pedig a dolgozók egy része átlagosan 10 000 forint kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél erre jogosultak átlagosan 9700 forint juttatást kaptak ezen a címen.

A munkaadó számára adott kompenzáció – amelynek mértéke 2013-ban csökkent - alapját a közterhek levonása nélküli bruttó bér adja, gyakorlatban a kedvezmény a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból vonható le.

Közmunka hatása a bérekre:

A KSH intézményi statisztikája teljes munkaidős foglalkoztatottak átlagkeresetét méri. A közszférában 2011-ben az alacsony keresetű közmunkások kiestek à állami szféra bérindexe felfelé torzult.

2012-ben a 8 órás közfoglalkoztatás viszont lefelé torzította az átlagos béreket, mivel jelentősen nőtt a teljes munkaidős közfoglalkoztatottak a súlya a teljes foglalkoztatáson belül.

2013-ban változatlan feltételek mellett a 6 órás közfoglalkoztatás az előző évhez képest nagyobb arányt képvisel, a 8 órában foglalkoztatott közmunkások az összes közfoglalkoztatotton belüli tervezett aránya 60 % (àállami szféra bérindexe várhatólag felfelé torzul), a foglalkoztatás átlagos időtartama 5,1 hónap.

Közmunkások havi bruttó bére (vonatkozó kormányrendeletek alapján) teljes munkaidő esetén:

2013:

• 75 500 Ft (szakképzettséget nem igénylő munkakörök)
• 96 800 Ft (legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkoztatás esetén).

2012:

• 71 800 Ft (szakképzettséget nem igénylő munkakörök)
• 92 000 Ft (legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkoztatás esetén).

2011:

• 57 000 Ft (szakképzettséget nem igénylő munkakörök)
• 78 000 Ft (legalább középfokú végzettséget igénylő foglalkoztatás esetén).

Források:

• KSH adatok
• KSH munkaerőpiac gyorsjelentés („223 100 forint volt a bruttó átlagkereset, Keresetek, 2013. január–február”)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/let/let21302.pdf

Ajánlott tanulmányok:

• Cseres-Gergely, Kátay, Szörfi: A magyarországi munkapiac 2011-2012-ben in: Munkaerőpiaci Tükör [ed. Fazekas], 2012

http://econ.core.hu/file/download/mt_2012_hun/munkapiac.pdf

Ajánlott elemzések:

• Magyarországi bérek alakulása - elemzői reakciók http://profitline.hu/hircentrum/hir/264499/

• Magasabb bérnövekedést vártak az elemzők http://hvg.hu/gazdasag/20130418_Magasabb_bernovekedest_vartak_az_elemzok

• Öt éve nem esett ekkorát a bérek vásárlóereje www.portfolio.hu[2013.február 21, archív, előfizetőknek elérhető tartalom]

• Enyhülő infláció ellenére csökkentek a reálbérek http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/enyhulo_inflacio_ellenere_csokkentek_a_realberek.178445.html

Kelemen Melinda

Szociológus szakértő