2015. dec 02.

Az Ombudsman szerint sem aggályos a vasárnapi munkavégzés tilalma

írta: FSZDL
Az Ombudsman szerint sem aggályos a vasárnapi munkavégzés tilalma

A vasárnapi munkavégzés tilalma bevezetésének az ötlete meglepetésként érte annak idején a Nemzetgazdasági Minisztériumot is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sokáig azt az álláspontot képviselte, hogy amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni. Azt is hozzátette, hogy Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs.

Ha pedig a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva.  Lényegében ezen állásponttal azonosulnak mindazok, akik a tilalmat a mai napig támadják. A jogi lehetőségeket az országos népszavazás kezdeményezése, valamint az Alkotmánybírósági normakontroll jelenthetné, utóbbihoz azonban a többségnek csupán az ombudsmanon keresztül vezet az út.
Népszavazás lehetséges, de csak, ha értelmetlen a kérdés

 

nepszavazas_logo_2015.jpgMunkáltatói, munkavállalói szövetségek, pártok és magánszemélyek sokasága hosszú ideje országos népszavazási kezdeményezés útján támadja a vasárnapi munkavégzés tilalmának a hatályos szabályozását. Úgy vélik ugyanis, hogy a szabályozás nem szolgálja sem a munkavállalók, sem a munkáltatók, sem pedig a lakosság érdekeit. Sokuknak rá kellett azonban döbbenniük arra, hogy nem lesz olyan kedvező csillagállás, hogy a kérdésüket elsőként nyújthassák be. Azonos tárgyban pedig egyszerre csak egy kérdést, az elsőként benyújtottat lehet vizsgálni. A problémát ugyanakkor sokáig az jelentette, hogy mire a Kúria hivatalosan közzétette volna a döntését, előtte titokzatos módon már meg is érkeztek az OVB-hez az újabb kérdések blokkolván ezzel a többieket alkotmányos joguk gyakorlásában.  Nem segítette a tisztánlátást az sem, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a saját korábbi döntéseiben foglaltakkal is gyakran vitába szállt. Sokunk meglepetésére azonban 2015. november 13. napján a Nemzeti Választási Bizottság a 137/2015. számú határozatával e tárgykörben kérdést hitelesített. A kérdés úgy szól, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak ?”  A kérdés ugyanakkor nem az, hogy szabad-e zárva tartani (ehhez nem kell jogi szabályozás), hanem az, hogy kinek, mikor lehet nyitva tartani. Ennek következtében a zöld lámpa inkább az újabb időhúzásnak szólhat.

Alkotmányossági szempontból sem aggályos a szabályozás

A LIGA-VOSZ kezdeményezők a népszavazási kezdeményezéseik kudarcát követően az Ombudsmanhoz fordultak, és az előtte folyó eljárásban több ponton, sikertelenül támadták a szabályozás alkotmányosságát. Álláspontjuk szerint a törvény sérti többek között a vállalkozás szabadságát. Több alkotmánybírósági döntés is kimondta ugyanis, hogy „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amely a tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és a verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján működik. A vállalkozás szabadsága és a vállalkozáshoz való jog a piacgazdaság egyik lényeges eleme. Alkotmányellenes, amennyiben a jogszabályi korlátozás nem a piacgazdaság előmozdítását, kiegészítését szolgálja, hanem az alapjog lényegét korlátozza, mely az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján lényeges tartalmát tekintve még törvényhozási úton is korlátozhatatlan.” (ABH 2009, 597,600).  Az ombudsman ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a szabályozás sem a vállalkozóvá válást, sem pedig a vállalkozói tevékenység gyakorlását nem lehetetleníti el. A Nemzeti Választási Bizottság ugyanakkor részben a vállalkozás szabadságára hivatkozva utasította el az „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen” szövegezésű kérdést (9/2015.).

Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nem is diszkriminatív. Igaz ugyan, hogy különbséget tesz a jogalanyok között méret és tulajdoni forma alapján, ezek azonban nem védett kategóriák.

Támadták a szabályozást azon az alapon is, hogy az a jogalanyoknak nem biztosított kellő felkészülési időt, nem került sor társadalmi egyeztetésre, valamint előzetes hatásvizsgálatra sem. Az ombudsman álláspontja szerint ugyanakkor a kihirdetés és a hatályba lépés közötti két és fél hónap kellő felkészülési időt biztosított. Ezen túlmenően sem az előzetes hatásvizsgálat hiánya, sem pedig az érintettek véleményezésének az elmaradása nem tekinthető közjogi érvénytelenséget előidéző súlyos eljárási hibának.

Dr. Kéri Ádám
jogi szakértő, LIGA

Szólj hozzá