Angus Deaton, a Princeton Egyetem közgazdásza nyerte idén a közgazdasági Nobel-emlékdíjat a szegénység, a fogyasztás és a jólét területein folytatott kutatásaiért. Bár ezek a fogalmak elég megfoghatatlannak tűnnek első ránézésre, Deatonnak jó pár olyan kutatása volt, amivel a hétköznapi embernek is húsba vágó kérdésekben tudott újat mondani.

Ha nagy az egyenlőtlenség, a gazdagok megszívathatják a szegényeket

Az egyenlőtlenség kérdése a közgazdaságtani vitákba úgy istenigazából csak Thomas PikettyTőkéjének 2013-as megjelenése után robbant be. Deatonnek viszont ugyanaebben az évben jelent meg a The Great Escape: Health, Wealth, and the Origins of Inequality című könyve, amiben Deaton Pikettyhez hasonlóan rendszerszerűen elemzi az egyenlőtlenség alakulását az elmúlt 250 évben és Piketty gondolataihoz eléggé hasonló ügyeket pedzeget.

Konkrétan arról ír, hogy a túlzott jövedelmi egyenlőtlenség olyan helyzetekhez vezethet, ahol a gazdagok képesek kilobbizni azoknak a közszolgáltatásoknak a gyengítését, amik a szegényebbeknek nagyon fontosak lehetnek, például a közoktatásnak, vagy a közegészségügynek. Sőt, ez az egész folyamat magát a demokráciát is veszélyeztetheti. Mindezek ellenére Deaton szerint az egyenlőtlenség teljesen legitim lehet, ha az annak az eredménye, hogy egyesek jobban csinálnak bizonyos dolgokat másoknál. "Az egyenlőtlenség nagyon bonyolult dolog: egyszerre jó és rossz is" - mondta erről.

A teljes írás elolvasható itt: http://index.hu/gazdasag/2015/10/13/angus_deaton_nobel-dij_kozgazdasagtan_mikrookonomia_szegenyseg_fogyasztas/