A KSH 2013. április 26-án tette közzé a foglalkoztatásra vonatkozó legfrissebb gyorsjelentését.   A jelentés szerint 2013 I. negyedévére 3 millió 818 ezer főre nőtt a megfigyelés körébe tartozó 15–74 éves foglalkoztatottak száma (6 ezerrel haladta meg a 2012. I. negyedévit). Ezen belül a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. 

Vélemény:

Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra a foglalkoztatási ráta 75 %-ra emelése (Magyarországon a 15-64 évesek között a 2009-2013-as időszakban a ráta csúcsa együttesen 58,2 % volt 2012. július-október között, nők esetében ez 53 % volt 2012 nyarán, illetve a férfiak esetében 63,7 % volt 2012. augusztus-november között).

Tény, hogy az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az aktív munkavállalási korúak között (15-64 év) a legtöbb kategóriában a férfiak és a nők esetében is javultak vagy legalábbis változatlanok maradtak a foglalkoztatási adatok. Így a legtöbb alkategóriában, iskolai végzettség szerint (a legfeljebb alapfokú végzettségűek kivételével), korcsoportban (az egyébként relatíve előnyös munkaerő-piaci helyzetben lévő 30-39 éveseken kívül) és országrészben (kivéve Nyugat-Dunántúl) érvényesült ez a pozitív tendencia. A statisztikai adatok mögött azonban több, összetett folyamat húzódik meg, amelyek végső soron azt mutatják, hogy az elmúlt évek foglalkoztatási tendenciái összességében inkább kedvezőtlenek voltak. Magyarországon pár százalékpontos különbségektől eltekintve a legmarkánsabb előrelépés a szakpolitikai intézkedések eredményeként (szociális ellátások, korkedvezményes nyugdíj, rokkantsági feltételek szigorítása, nyugdíjkorhatár emelése, stb.) az aktivitási ráta emelkedésében nyilvánul meg (2009. I. né.: 61 %, 2013. I. né: 64,1 %, csúcs: 2012: július-október 65,1 %). Ezen túl a KSH idősoros adatai alapján lényegi változás, tényleges foglalkoztatás-bővülés nincs. A foglalkoztatási többlet túlnyomó részét a közmunka adja, kisebb részben a migráns munkavállalók és a fehéredés is hozzájárul a látszólagos bővüléshez, ugyanakkor közben csökken a versenyszférában alkalmazásban állók száma.

Főbb tendenciák 2009 óta:

1. Növekvő munkakínálat

A 15-64 éves korosztály aktivitási rátája elsősorban a szakpolitikai intézkedéseknek (szociális ellátások, nyugdíj, rokkantság szigorítása, képzési programok) hatására növekszik. A munkaerő-kereslet (munkahelyteremtés üteme) ugyanakkor éves szinten nem erősödött.  

   2. A versenyszférában foglalkoztatottak száma csökken

Különösen szembetűnő a 2009-es és 2012-es évben a versenyszférában foglalkoztatottak számának csökkenése.

1. ábra A versenyszférában alkalmazásban állók száma (2009-2012)

    3. Elsősorban nem a piaci, hanem a támogatott munkahelyek száma nőtt (közfoglalkoztatás)

Közfoglalkoztatás szerepe

A közfoglalkoztatás eredeti célja szerint olyan átmeneti, határozott időtartamú foglalkoztatás (tranzit foglalkoztatás), ami támogatja a tartós munkanélkülit a munkaerőpiacra való visszatérésben. A tapasztalatok szerint azonban elenyésző számban kerülnek vissza a közfoglalkoztatottak az elsődleges munkaerőpiacra (versenyszférába). A közmunka-programok az elmúlt három évben többször is átalakításra kerültek. A KSH foglalkoztatási statisztikákban csak a teljes munkaidős állások jelennek meg.  

A KSH elemzése szerint a közmunka elfogadottsága az alacsony végzettségűek körében magas, felsőfokú végzettségűek körében munkanélkülivé válás esetén alacsony.

Munkanélküliség

A KSH adatai szerint a 2013 I. negyedévében a munkanélküliek száma 509 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 11,8% volt. Míg a férfiak munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, addig a nőké ugyanennyivel csökkent.

A munkanélküliek 44,7%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 15,8 hónap volt.

A munkanélküliek 18,1%-a a munkaerő piacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 30,5%-os munkanélküliségi rátája 2,7 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. A fiatal nők és férfiak munkanélkülisége egyaránt nőtt 2012 I. negyedévéhez képest.

Vélemény:

A számokat gyakorlatilag nem kell magyarázni, a munkanélküliségi mutatók ugyan az elmúlt két évben alacsonyabb dinamikát mutatnak, mint a 2009-2010-es évben, azonban általánosságban véve elmondható, hogy a mutatók az utóbbi időben leginkább stagnálnak. Különösen riasztó a fiatalok tartósan magas munkanélküliségi rátája. (Az adatokat egyébként érdemes fenntartással kezelni, tekintve, hogy a statisztika csak a regisztrált munkanélküliek kapcsán nyújt információt, és a feketefoglalkoztatás is árnyalhatja a képet. A KSH adatai ILO útmutatás alapján számított számai módszertani okokból részben eltérhetnek a Nemzeti Munkaügyi Hivatal regisztrációra alapuló adataitól, de összhangban vannak).  

A NMH adatai alapján a munkanélküliek közül magas az ellátás nélküli álláskeresők száma (ennek oka az ellátási rendszer változásaiban is kereshető, pl. a munkanélküli ellátás időtartamának hossza), illetve a tartósan, egy éven túl állást keresők aránya.

A bejelentett álláshelyek száma változó tendenciát mutatnak, azonban erősen dominál (kb. 90 % 2013.márciusában, ebben közrejátszik közmunkaprogramok indítása, de átlagban is kb. 70 %) a támogatott munkahelyek száma. Az elsődleges munkaerőpiacon jelenlévő munkáltatók jellemzően nem veszik igénybe a munkaügyi központok munkaközvetítési szolgáltatásait.

Megjegyzés:

A mai Magyarország foglalkoztatási problémáinak megoldása nem egyszerű, a gyökerek a rendszerváltásig nyúlnak vissza (ipar – különösen az építőipar - leépülése, alacsony végzettségű, ezen belül is a roma munkavállalók tömeges munkanélkülivé válása, rokkantasítások, korai nyugdíjazások, stb.) A szakpolitika legfőbb kihívása az európai viszonylatban is alacsony munkaerő-piaci részvétel növelése, különösen a nők esetében.

2. ábra. 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2009-2013 (nemek szerint  negyedéves bontásban)

            Forrás: KSH

Röviden, a munkaerőpiac állandósult problémái és kapcsolódó kérdéskörök:

-          gazdaság strukturális problémái àmunkahelyek/álláshelyek hiánya

-          inaktivitás. munkanélküliség (tartós munkanélküliek, az ellátásból kiesettek valamint veszélyeztetett csoportok: egyes korosztályok - fiatalok, 50 év felettiek - alacsony képzettségűek, fogyatékossággal élők, kisgyermekes nők, etnikai csoportok, stb.)

-          élőmunka adóterhei magasak à adómorál, adóelkerülés, feketefoglalkoztatás,

-          viszonylag nagylelkű szociális ellátórendszer (szociális segélyek, nyugdíjrendszer)à feketefoglalkoztatás

Források:

• KSH adatok
• KSH munkaerőpiac gyorsjelentés (Enyhén javult a foglalkoztatottság 2013. január–március)

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21303.pdf

• NMH adatok

Ajánlott tanulmányok:

• Cseres-Gergely, Kátay, Szörfi: A magyarországi munkapiac 2011-2012-ben in: Munkaerőpiaci Tükör [ed. Fazekas], 2012

http://econ.core.hu/file/download/mt_2012_hun/munkapiac.pdf

Ajánlott elemzések:

• Itt a magyarázat a KSH-tól a foglalkoztatás-bővülési rejtélyre

http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/itt_a_magyarazat_a_ksh-tol_a_foglalkoztatas-bovulesi_rejtelyre.180880.html [2013.március 9.]