A magyar Személyi Jövedelem Adó rendszert 1990-óta a sávos progresszivitás jellemezte. Az adó rendszert, illetve a sávokat rendszeres időközönként valorizálták, amelynek mértéke a mindenkori gazdasági teljesítményt tükrözte. A 2008-as válság alatt, a bérjárulékok jelentősen csökkentek, amellyel olcsóbbá vált a foglalkoztatás. Ezt követően 2011-től bevezetésre került az egykulcsos adó rendszer+ szuper bruttó (21,2%) és 2013-ra megszűnt a szuperbruttó és létrejött a tényleges egykulcsos adórendszer(16%).

A bevezetett egykulcsos adórendszer nagyarányú adócsökkentést jelentett az átlagkereset és a fölött keresőknek, és hatalmas bevételkiesést eredményezett az államháztartásban, míg az alacsony jövedelműeknél lényegében adóemelést eredményezett. A munkáltatói járulékok változatlansága mellett nagyarányú jövedelemtranszfer jött létre az átlagkeresők javára és az alacsony keresetűek kárára, melyet a bevezetett családi adókedvezmény tovább erősített.

Társadalombiztosítás, Nyugdíjbiztosítás

1998-ban bevezetésre került a 3 pilléres nyugdíjrendszer, amely az állami pilléren kívül, tartalmazott egy kötelező magán lábat és egy választható magán pillért is. A rendszer logikája alapvetően az öngondoskodásra épült, amelyet az állam különböző adókedvezményekkel támogatott. A Cafeteria rendszeren keresztül pedig a munkáltatói oldalt támogatta adókedvezménnyel, amely kedvezményt az oldal többé vagy kevésbé tovább adott a munkavállalóiknak bérkiegészítés illetve bizonyos fokú bérhelyettesítés gyanánt.

2000 –óta az adókedvezmények köre, jogosultsági igénye folyamatosan szűkült összhangban az egykulcsos adó elveivel. A 2010-es kormánydöntést követően, a magán nyugdíjpénztári tagok vagyonát 3000 Mrd Ft-ot az állam beolvasztotta és az esetleges reálhozamot kifizette a tagok részére. A tartós befektetéseknél (5 évnél hosszabb távú) az adókedvezmények megszüntetése és további szűkítése de facto az öngondoskodás motivációját szüntette meg egyéni szinten. A 2013-augusztusától hatályba lépő kamatjövedelem után fizetendő EHO (bújtatott kamatadó emelés) a helyzetet tovább erodálta.

A fenti lépések a bankrendszer legstabilabb bevételi csatornáit szüntette meg és erőteljes forrás kivonást eredményezett, amelynek egyik következménye a hitelszűke lett.

Demográfiai szempontból egyre csökken a foglalkoztatottak száma (lenti ábra), amelyet tovább tetéz az a tény, hogy egyes becslések szerint több mint 500.000 magyar vállal külföldön munkát, és ők nem Magyarországon, hanem külföldön helyben adóznak, tehát további adó kiesés keletkezik

A fenti állítást támasztja alá, az ábra is, hiszen a foglalkoztatottság a közmunka program nélkül immáron 6. éve folyamatosan csökken és az 500.000 többnyire fiatal külföldön munkát vállaló nagyon hiányzik a rendszerből. A jelenlegi nyugdíjrendszer (felosztó-kirovó) a jelenlegi demográfiai folyamatok mellett a jövő generációinak nem fog fedezetet nyújtani, és ceteris paribus jövőbeli nyugdíjuk garanciája is kérdéses.