A drasztikus munkaerőpiaci változásokra megjelent egy előrejelzés  ez  a múltbeli folyamatok jövőbeli folytatását feltételezi, alacsony képzettségű munkaerőre  csökkenni, közepes képzettségűre stagnálni,  magasan képzettre erősen nőni fog a kereslet az EU-ban. 

Ez rövid idő alatt nagy változásokhoz fog vezetni hiszen 2025-ig bő 20 millió állás szűnik meg az alacsony kategóriában és 32 millió (!) keletkezik a magas kategóriában azaz az EU-ban a magas hozzáadott érték felé mozdul a gazdaság és ezáltal a felszívandó munkaerő szükséglet így szinte biztos, hogy a jövedelmi olló tovább fog nyílni, a magasan képzettek még jobban lesznek megfizetve, az alacsony képzettségűek pedig még rosszabbul, és ahol a munkanélküliség alapvetően a képzettség hiánya miatt van jelen, ott továbbra is jelen lesz, sőt nőni fog, más fejlettebb területeken meg égető munkaerőhiány lesz magasan kvalifikált munkaerőből - egyszerre lesz munkanélküliség és munkaerőhiány. 

Ebből fakadóan nem érthető az a magyar gazdaság politika miért akarja a trendek tükrében összeszerelői üzemmé alakítani az itthoni gazdaságot. Továbbá az sem érthető, hogy hazai oktatási rendszer miért diszkriminálja hátrányosan a felsőoktatást ahelyett hogy még versenyképesebbé tenné azt. Az meg pláne nem érthető, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállításával mitől válik a korai iskola elhagyók helyzete jobbá?

Ergo minden, de szó szerint minden pénzt megér a felsőfokú képzés. Amelyik állam ezt nem érti meg, nem tud adaptálódni és nem költ minél többet a felsőoktatásra, ott durva szociális feszültségek lesznek, hiszen ahol alacsony a magasan képzettek aránya, ott munkahelyek fognak megszűnni, amelyik megérti, ott munkahelyek fognak létrejönni és felvirágzás lesz. Ergo a ma PISA-tesztje a holnap gazdasági növekedése.

http://www.cedefop.europa.eu/EN/about-cedefop/projects/forecasting-skill-demand-and-supply/skills-forecasts/main-results.aspx?CountryID=32&case=LFBQ

Ezen munkaerő trend komoly kihatással lesz a nemzeti költségvetésekre és úgy en bloc a teljes gazdaságra, teljes szektorális vertikummal.

Summa summarum csak azok az agglomerációk, régiók, országok tudnak fejlődni, amelyek rengeteget költenek a felsőfokú oktatásra, amelyek nem, azok végérvényesen lemaradnak. 

OECD kalkulációk szerint, a felsőoktatásra költött pénz összességében akár 6-8-szoros (6-800%!) megtérüléssel kecsegtethet, ezért nehéz elképzelni ennél jobb hozamú befektetést a jövőbe, minden pénzt megér az oktatás. 
És ez családokra, egyénre lebontva is igaz.

BT