"A munkáért!" című projekt 1,6 milliárd forint támogatással valósult meg az Új Széchenyi terv keretében. A projekt négy pillérre épült: az új Munka törvénykönyve munkaadói és munkavállalói hatásvizsgálata, a kollektív szerződések kötésének elősegítése tanácsadással, a munka világát érintő témákban a fiatalok felkészítése tananyaggal, illetve vállalkozók képzése. A LIGA Szakszervezetek közvetlenül az első három pillér megvalósításáért felelt.

A projekt célja a szociális párbeszédben és konzultációban résztvevő szervezetek kapacitásának megerősítése és együttműködésének elősegítése annak érdekében, hogy hatékonyan és felkészülten tudják képviselni a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, valamint képesek legyenek eredményesen becsatornázni véleményüket, javaslataikat a munkaügyi és szakpolitika alkotás folyamatába, illetve a döntéshozatalba. A pályázat további célja a munkavállalók, munkáltatók és vállalkozók alkalmazkodóképességének növelése az új munkajogi szabályozás alkalmazásának vizsgálatán, munkavállalói ismeretek oktatásán, valamint naprakész vállalkozói ismeretek elérhetővé tételén és vállalkozói konzultációk megszervezésén keresztül.
A projekt konzorciumban valósult meg, a konzorcium vezetője a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a konzorciumi partnerek pedig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).

A kollektív szerződés (KSZ) pillér feladata az ágazati és egyéb kollektív szerződések megkötésének támogatása, lefedettségük növelése, valamint a KSZ megfelelő alkalmazásának elősegítése. Ennek érdekében 26 főből álló országos érdekvédelmi tanácsadói hálózatot alakítottunk ki. Tanácsadóink segítségével a projekt eljutott a nem szervezett munkavállalókhoz, a kollektív szerződéssel nem rendelkező munkahelyeken dolgozó munkavállalók és munkáltatók széles köréhez egyaránt.
A LIGA Szakszervezetek érdekvédelmi tanácsadói az elmúlt időszakban 45 – KSZ-szel már rendelkező – munkahelyen adtak tanácsot a kollektív szerződés modernizálására, KSZ-szel nem rendelkező munkahelyeken pedig a kollektív szerződés megkötésére, többek között kéményseprőknél, vízműveknél, oktatási intézményeknél, logisztikai cégeknél, színházakban, vagyonőrőknél, szociális munkásoknál, kórházakban és a húsiparban.

A LIGA Szakszervezetek munkavállalói ismeretek címmel tananyagot fejlesztett szakiskolák számára, felismerve a munkaerőpiac szereplőinek kutatási adatokkal is alátámasztott igényét arra vonatkozóan, hogy a magyar pályakezdő fiatalok képzése során szükséges azon ismeretek, kompetenciák fejlesztése, melyek segíti a munkába állást és a munka világában való eligazodást, mivel a fiatalok munka világával kapcsolatosan hiányos ismeretekkel lépnek ki az iskolákból a munkaerőpiacra.
A tananyag tesztelése 2015 februárjában indult el országszerte tíz szakiskolában, negyven pedagógus és 680 diák részvételével. A tankönyv és a munkafüzet mellett tíz szakmacsoport - agrár, könnyűipar, gépipar, államigazgatás, közgazdaságtan, művelődés, jóléti, kereskedelem, építőipar, technológia - részére készült specifikus oktatási- és módszertani segédlet. Továbbá tanári kézikönyv is segíti a tantárgyat oktató pedagógus munkáját.
A tananyagot a tesztelés tanulságai, a diákok és tanárok körében végzett felmérés eredményei alapján véglegesítette a LIGA, egyúttal elkészítette és ingyenesen elérhetővé tette a tananyag digitális változatát is, amely – formátumából adódóan – sokkal több multimédiás elemet tartalmaz.

A LIGA Szakszervezetek nagyszabású és komplex projektjének további fontos célja a 2012. július 1–jén hatályba lépett új Munka Törvénykönyvének széleskörű társadalmi hatásvizsgálata. A projekt pillére az utolsó szakaszához érkezett, a napokban a LIGA Szakszervezetek elérhetővé tette a független kutatók által készített tanulmányt és a jogszabályok módosítására vonatkozó ajánláscsomagot.
A kutatói-elemzői munkát és a hatástanulmány összeállítását a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának szakértői jegyzik. Az adatfelvételt a MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Intézet munkatársai végezték, Beck László kutatási igazgató szakmai felügyelete mellett 2014 év nyarán. A kutatás adatfelvételi szakaszában összesen 2000 fő munkavállaló közvetlen, lakóhelyi megkeresésére került sor, 800 fő munkaadót a munkahelyén kérdeztek meg a MEDIÁN kérdezőbiztosai és további 5000 fő véleményét gyűjtötték össze az Online Kutatócentrum adatbázisa segítségével. Kiegészítő jelleggel 14 fókuszcsoport és 28 egyéni mélyinterjú is készült, valamint a bírói gyakorlatok, egyéni munkaszerződések és kollektív szerződések is elemzésre kerültek.

Az új Munka törvénykönyve (2012. évi I.tv.) 2012. július 1. napjával lépett hatályba, s jelentősen átrendezte a munkavállalók és a munkáltatók erőviszonyait. Egyrészt megváltozott a szabályozás koncepciója. Az eddig a munkavállalóknak kedvező szabályozás a polgári jog szerződéses jogviszonyaihoz való jelentős közeledése útján „piacosodott”, azaz a szabályok jó részét a felek megállapodásától tette függővé. Ebből az is következik, hogy számos alapvető jelentőségű szabálytól a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés bármilyen módon eltérhet. Ezzel ugyanakkor a munkajog azon alapvető elve sérült, hogy a munkajogi jogviszonyban a gyengébb felet védelembe kell venni. A változások egyebekben mind az egyéni munkavállalói, mind pedig a kollektív jogokat érintették.

A LIGA Szakszervezetek vállalta, hogy az elkészült elemzés eredményeit a projekt végére a lehető legszélesebb körben megosztja. Így a kutatási eredményeket digitálisan már elérhetővé tettük, de a pillér zárókonferenciáján – várhatóan szeptember végén – a nyomtatott anyagok is kézbevehetőek lesznek, és a kutatók részletesen ismertetik tapasztalataikat.

A projekt hivatalos záródátuma 2015. október 31.