Az aki deviza hitelt vett fel, annak a törlesztő részlete az adott devizában történt meghatározásra, de effektív forintot vonnak le a számlájáról a törlesztéskor és azt a bank átváltja az adott devizanemre és az ügyfél devizában nyilvántartott hitelből az egyszerűség kedvéért levonja.
A probléma az volt, hogy a bankok a törlesztés napján nem az eredeti - a hitel folyósításakor használt - árfolyam rendszert alkalmazták a váltásnál, hanem az adott értéknapi deviza vételi - rosszabb esetben valuta vételi - árfolyamot. Tehát itt nem csak arról van szó, hogy bizonyos kereskedelmi bankok áthárítják a deviza kockázatot, mert ez természetes a deviza hitelek esetében hanem az, hogy a bankok sarki pénzváltóként is működtek olykor nagyon nagy árfolyamrést felszámolva.
A kúria döntése lényegében azt mondja, hogy a hitel folyósításakor használt árfolyam rendszert kell alkalmazni a törlesztéskor is. Tehát ha valaki a bank saját deviza eladási árfolyamán kapta a deviza hitelét és kapta a számlájára forintban, akkor ugyanazon rendszerben is törleszt. Jelen esetben deviza eladásin, illetve a törvény szerint immáron közép árfolyamon.
A lényeg az, hogy az ügyfél nem a Forint árfolyam kockázattól mentesül, csak egységesül az átváltási mechanizmus, és ebből fakadóan a bankok - ha és amennyiben extra nyereséget értek el a váltás miatt - azt fizessék vissza.
Jelen írás nem foglalkozik a dolog etikai és morális részével.
BT
