A költségvetés sarokszámai a következők: +2,5% GDP növekedés, 1,8% Infláció, 2,4%-os GDP arányos deficit, 75,4%-os GDP arányos államadósság ráta, és 2,6%-os háztartási fogyasztás bővülés. A fenti makro-számok a GDP tekintetében túlzottan optimálisak (0,5%-kal), a GDP arányos deficit erősen ambiciózus, bár 3% alatti mértéke biztos, hosszú távú és rendszerszintű fenntarthatósága egyértelműen nem az.

A LIGA továbbra sem támogatja a szektoriális különadókat, mert azok nem teljesítmény függők, továbbá nem tervezhetőek, valamint versenytorzítók és összességében aláássák a befektetői bizalmat és gátolják a növekedést.

Az állami újraelosztás mértékének csökkentése üdvözlendő, hiszen a jelenlegi túlzott államméretet (újraelosztási arány 49,7%) 6-7%-kal indokolt csökkenteni. Semmiképpen sem támogatjuk az államméret fűnyíróelv szerinti csökkentését, mert ez az amúgy is kritikus szinteket öltött szegénységet és szociális megosztottságot tovább növelheti. Az állami újraelosztás megfelelő csökkentése az állami funkciók hatékonyságának növelésén keresztül valósítható meg, például az adminisztrációs folyamatok leegyszerűsítésével és a bürokrácia csökkentésével.

A hazai szociális rendszer a családokat nyugat-európai szinten támogatja, míg a többi veszélyeztetett társadalmi rétegben erőteljesen visszafog, ezzel csökkentve az amúgy is nagyon gyenge és törékeny társadalmi szolidaritást. A leszakadó társadalmi rétegek szociális támogatásának további csökkentése nem elfogadható. Társadalmi felzárkózásukat mindenképpen el kell indítani és azokra megfelelő módszertan mellett programokat kell kidolgozni és elindítani.

A kormány az infláció mértékével kívánja emelni a nyugdíjakat. A LIGA a használt referencia számot nem tartja helyesnek, ellenben a KSH által mért nyugdíjas fogyasztói kosár és fogyasztói árindex szerinti emelését tartja a helyesnek.

Ágazatokon átnyúló béremelés az ország gazdasági teljesítőképességének függvénye a túlzott állami béremelések bérkiáramláshoz, termelékenység romláshoz és inflációhoz vezetnek, amely az export-import egyenlegben jelenik meg, ami további Forint gyengülést eredményez. Nem beszélve arról, hogy zárt bértömeg-gazdálkodás esetén csak az alkalmazotti létszám terhére lehetséges ágazati béremelés. A költségvetés szerint a sokasodó bérintézkedések nincsenek részletesen kifejtve. A LIGA támogatja az ágazatokon átnyúló bérfejlesztést, de azok nem vezethetnek fűnyíróelvszerű elbocsátásokhoz.

• 2015-ben elindul a fegyveres életpálya modell, jövőre erre 44 milliárd forintot biztosít a kormány. Számukra lakástámogatási rendszerrel is segít a kormány.
• Folytatódik a pedagógusok béremelése. Idén 10%-os bérnövekedés történt, jövőre 38 milliárd forintot biztosít erre a kormány.

A LIGA elfogadja a részmunkaidőben foglalkoztatottak kedvezményekkel való támogatását. Habár a közmunkából az emberek 8-9%-a került vissza a munka világába, a kormány a 2015-ös költségvetésben a közmunkaprogram keretösszegét erőteljesen megemelte. A közmunka program önmagában alkalmatlan arra, hogy a segélyezési rendszert kiváltsa, a társadalmi mobilitást csökkenti, alkalmazása parciális érdekek mentén lép életbe. A társadalmi különbséget nem csökkenti és a szegénységet növeli.

BT