A legvalószínűbb elképzelés szerint úgy tűnik, a béren kívüli juttatásokat mostantól készpénzben kapnák meg a munkavállalók, de ez után nem a bérek járulékait és adóit kellene megfizetni. Ez elsőre talán jól hangzik, de figyelembe véve, hogy becslések szerint a munkavállalók mintegy negyede részesül ilyen juttatásban, felmerül a kérdés, hogy mit nyerne ezen a munkavállalók többsége? Továbbá egy ilyen esetben sajnos megelőlegezhető, hogy a munkaadók nem a munkavállalók bérének növelésére, hanem a munkaadói bérterhek csökkentésére használnák ki ezt a lehetőséget, egyfajta adó optimalizálásként. Ebben az esetben még mindig mondhatnánk azt, hogy a munkavállalók a „pénzüknél maradtak”, hiszen nettó keresetük nem változna, de fontos felhívni a figyelmet arra, hogy csökkenő járulékaikkal későbbi pozícióikat rontják, hiszen ezzel egyúttal csökkentett társadalombiztosítási jogosultságuk lesz.

Fontos szempont az is, hogy egy ilyen döntés súlyos hatással volna egyes ágazatok magyarországi munkavállalóira – mint például a turizmus és vendéglátás –, amelyekből komoly forráskivonással járna a cafeteria elemek készpénzesítése.

A LIGA Szakszervezetek szerint ezért azonnal össze kell hívni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát, amelyen olyan megoldást kell találni az Európai Bíróság döntése nyomán kialakult helyzetre, amely megőrzi a béren kívüli juttatások rendszerét, különös tekintettel arra, hogy ezek sosem voltak a bér részei. Figyelembe veszi, hogy ezek a juttatások szinte minden kollektív szerződés és bérmegállapodás lényegi részét alkotják, és tekintettel van a hazai gazdaságra és foglalkoztatásra gyakorolt hatásokra.