A két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelen adózók kapták az adóreformnak köszönhető 444 milliárd forintos adócsökkentés 74 százalékát.

A három vagy több gyermeket nevelők 96 százalékának viszont nem emelkedett az adója. A változások összesen 1,7 millió ember adóját csökkentették érdemben, 2,5 millióan viszont rosszul jártak. 

Bár jövőre a családi adókedvezmény kiterjed már a munkavállalói járulékokra is, ez az intézkedés nem befolyásolja az állampolgárok szja-kötelezettségét. Így aztán minden jel arra utal, hogy 2013-ban véget ért a személyi jövedelemadózás átalakítása. Az egykulcsos adóreform néven emlegetett intézkedéssorozat részként 2010 és 2013 között sor került az adókulcsok összevonására és mérséklésére, a szuperbruttósítás illetve az adójóváírás több lépcsőben végrehajtott eltörlésére, valamint a családi adókedvezmény jelentős kiterjesztésére.

A Pénzügyi Szemle legfrissebb számában Tóth G. Csaba és Virovácz Péter azt vizsgálta meg, hogy a személyi jövedelemadózásban 2010 és 2013 között végrehajtott adóreform miként változtatta meg az egyes társadalmi csoportok adóterhelését, illetve, hogy mindez mit jelent az államháztartás szempontjából. A szerzők a 2011-es szja-adatbázisban szereplő 4,3 millió adóbevallást készítő magánszemély adatai alapján kiszámolták, hogy az egyes állampolgárok a vizsgált években, az adott évi bevallásra vonatkozó jogszabályok alapján mennyi adót fizetnek.

A szimuláció eredményei szerint a 2010 és 2013 között végrehajtott adóváltoztatások éves szinten 444 milliárd forinttal csökkentették a költségvetés bevételeit. Az intézkedéssorozat azonban nagyon különbözően érintette az eltérő keresetű jövedelmi csoportokat. A változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kis mértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott.

A cikk további része a Privátbankár.hu oldalán olvasható!